A nemzeti ünnep kapcsán a MIÓVI Eszterlánc Néphagyományőrző Tagóvodájában lépett fel az Esztenás együttes csütörtökön. A népdalok éneklése, a tánc és a forradalmi „szerepjáték” a tetőpontját jelentette az ovi március 15-ei készülődésének: verseken, dalokon és új szavakon keresztül ismerkedtek a gyerekek 1848-49 eszmeiségével.
Timi néni azzal a kérdéssel indította az Esztenás együttes ünnepi fellépését, hogy mit ünneplünk ilyenkor márciusban. Egy pillanatnyi zavarból fakadó gyermeki bölcselet szerint a nőket, de a többség rögtön tudta, hogy a forradalom és szabadságharcra emlékezünk ilyenkor.
Nem csoda, hogy tisztában vannak a korosztályuk szintjén a történésekkel, hiszen az óvónénik már napok óta készítik őket az ünnepre. Dőry Péterné, a Miskolci Integrált Óvodai Intézmény (MIÓVI) Eszterlánc Néphagyományőrző Tagóvodájának intézményvezetője elmondta, néphagyományőrző óvodaként számukra kiemelt fontosságúak a nemzeti ünnepek.
„Nem olyan könnyű egy 3-7 éves gyerekhez közelebb hozni az ünnepséget, de mi megpróbáljuk” – kezdte Ági néni, majd kifejtette, hogy kézműves foglalkozások során nemzeti színű kokárdákat készítettek és csákókat hajtogattak. Új, 1848-49-hez kapcsolódó kifejezéseket – mint a huszár – tanultak játékos és mesés formában. Ismerkedtek Petőfi Sándor és Kossuth Lajos nevével, továbbá verseket és dalokat tanultak.
Mindez visszaköszön az óvodát járva, hiszen mindenhol trikolór díszítéseket lát az ember: zászlókon, szalagokon, rózsákon, és csákókon köszön vissza a munka. Az is látszik, hogy készültek az eseményre, hiszen a felhangzó Kossuth-verbunk és a többi nóta régi ismerősként köszön vissza tőlük. Arról nem is beszélve, hogy a hirtelen előléptetett Domi kapitányt követve lelkesen táncoltak a régi rigmusokra; ünnepi öltözékükben.
A műsor előtt beszélgettünk picit Nagy Rolanddal és Andorkó Alinával. Roland azt idézte fel, hogy „magyaros” verseket mondtak az előző napokon, míg Alina visszaemlékezett: Orsi néninek segített „nemzeti színű” szívecskéket rajzolni. Abban egyetértettek, hogy mindketten nagyon élvezték a felkészülést.
Az ünnepi műsor kezdete előtt nem tudták, hogy mire számítsanak, de az izgalomtól lelkesen mindketten rávágták, hogy nagyon várják azt. Alina szerint azért, „mert jó lesz”, Roland pedig úgy ítélte meg, hogy „vicces” program vár rá.
Elnézve a csapatot, azt megerősíthetjük, hogy jól érezték magukat táncolva-dalolva, közben pedig tudat alatt kicsit belekóstoltak abba, hogy mit jelent az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egy hagyományőrző magyar ember számára.
Forrás: minap.hu
