November 11-én tartottuk Szent Márton ünnepét a MIÓVI Katowice Sport tagóvodájának 3.sz. Pillangó csoportjában. Az őszi időszak egyik legjellegzetesebb ünnepe a Szent Márton-ünnep. Német nyelvterületről terjedt el a fáklyás felvonulás (Martinsumzug), amely Szent Márton emlékét őrzi, és a jó cselekedeteket szimbolizáló fényt juttatja el az emberekhez. Német orientációs csoportunkban törekszünk a magyar hagyományok ápolása mellett a német hagyományok megismertetésére is.
„Szent Márton fél kabátot ad,
a hála érte már fakad,
de Márton gyorsan lóra száll,
a másik féllel meg sem áll…
Az őszi időszak legjellegzetesebb ünnepe a Szent Márton nap, november 11-én, amelyet nálunk és külföldön is megünnepelnek. Márton Szombathelyen született, bátor, jószívű ember volt, nevéhez számos legenda, napjához pedig rengeteg népszokás fűződik.
Márton napján zárták le a gazdasági évet és felkészültek a télre. A legenda szerint a császár katonájaként szolgált, amikor egy téli nap a kaszárnya kapujában meglátott egy térdelő koldust, aki didergett. Megállította a lovát és kardjával elvágta a meleg kabátját és a fél kabátot a koldusra terítette, hogy ne fázzon. Márton később megkeresztelkedett és pap lett. Amikor püspökké akarták választani, ő inkább csendes, visszavonult életet akart élni. Így elbújt az istállóban, ahol a libák is voltak. Az emberek közeledtére a libák felébredtek és elárulták a gágogásukkal Mártont, aki ezek után elfogadta a felkérést. A legenda szerint ezért eszünk Márton napján libát. Az őszi időszakban a természet visszahúzódik, rövidülnek a nappalok, hosszabbodnak az éjszakák, a növényekből az élet a gyökerekbe áramlik, az állatok visszahúzódnak búvóhelyeikre. A föld világához tartozó mesebeli lények a törpék, amelyek kicsinységükkel közel állnak a gyerekekhez. A törpék szorgalmasak, kitartóak és őrzik a varázslatos helyeket, kincseket. A házakban fényeket gyújtunk és elcsendesedünk. Szent Márton napja különleges élményt jelent a gyermekek számára. Erre az ünnepre több héten keresztül készülünk a csoportban. Megismerkedünk Márton legendájával, amikor katonaként egy koldust betakart a fél kabátjával és amikor a libaólba bújt az őt püspökké választani akarók elől. Márton jószívűsége, szerénysége példaként szolgál a gyermekeknek. Megismerkedtünk a magyar és német hagyományokkal, elkészítettük a szebbnél szebb lámpásokat, melyet a szülőkkel otthon közösen fejeztek be a gyerekek.
Ritmikus körjátékunkban az ünnepkörhöz kapcsolódva magyar és német nyelven énekeltünk, verseltünk, mondókáztunk, amelyet Márton napján a szülők is láthattak.
Odafigyeltünk egymásra, segítettük egymást. Az anyukák filcmanókat varrtak titokban a manókereséshez, az apukák tököket faragtak a gyerekekkel közösen a manóvár elkészítéséhez. A Márton ünnep reggelén minden kisgyermek reggeltől szorgalmasan segített az almás sütemény elkészítésében, amelyet a délutáni ünnepre készítettük a csoportnak és szüleiknek. Ezen a napon minden család eljött délután, hogy együtt ünnepeljünk. Körjátékunkkal teremtettük meg az ünnepi hangulatot, melyet a szülők örömmel néztek meg, majd közösen a családokkal lámpásainkkal körbejártuk magyar és német lámpásvivő dalokat énekelve az óvoda udvarát, hogy elvigyük a fényt a sötét természetbe és megkeressük a manókat a falevelek között, a fák gyökereinél. Ez mindig nagyon izgalmas része az ünnepnek. Nagyon szeretik a gyerekek és szüleik is.
A manókeresés után minden gyerek megfelezte a süteményt a szüleivel, jószívűen, mint Márton tette azt a koldussal.
Jó hangulatban, élményekkel telve mentek haza a gyerekek szüleikkel a kis manókkal és libás, almás sütivel és a családok magukkal vitték a fényt, a szeretet és az adakozás jóleső érzését.
