Gyerekszemmel
Az óvodapedagógusok megmutatták nekünk a nevelési év során azokat az alkalmakat, amelyeket megünnepelhetünk. Ezeket jeles napoknak hívunk és sok-sok mindent megismerhettünk, kipróbálhattunk ezeken a napokon. Barátaink név és szülinapján énekeltünk, verset mondtunk úgy köszöntöttük az ünnepeltet. De most, rólunk, minden gyermek öröméről szólt ez a hét. A kicsik még nem értették mit jelent ez az ünneplés, de mi nagyok már rutinosak vagyunk ebben is. Elmeséltük nekik, korábbi élményeinket.
Az óvó nénikkel együtt számoltuk a napokat, mennyit kell még aludni, nagyon vártuk már. Kérdeztük, hogy milyen programok, meglepetések lesznek, de semmit nem árultak el, nagyon titkos volt. Aztán végre elérkezett ez a nap is és nem csak egy nap volt, hanem egy egész hét. Minden napra jutott az élményekből, el is fáradtunk.
A Csiribiri zenekar Pankájával együtt énekeltünk és táncoltunk. Nagyon tetszett, hogy az óvó nénik is velünk ropták, a ritmusos-mozdulat utánzó dalokra.
Következő meglepetést, a fagyi árus csalogató dudája jelezte. Annyi finom fagyi volt, hogy alig tudtunk választani. A fagyiárus bácsi nagyon vicces volt, mindenkivel huncutkodott egy kicsit.
Mekkora játszóház lett az udvar! Versenyeztünk, célba dobtunk, cipekedtünk, másztunk. Annyi érdekesség volt, mindent kipróbáltunk. A szülők tapsoltak és nagyon büszkék voltak, amikor nyertünk. Vicces volt, amikor ők is kipróbálták a játékokat és igyekeztek sikeresen teljesíteni a feladatokat.
Majd következett az átváltozás, arcfestés és csillámtetkó. Foltos kutyusok, pókemberek, katicák, pillangók lettek a gyerekekből. Sok fénykép készült rólunk emlékbe.
Következett, amit a legjobban vártunk, az ugráló vár. Türelmesen várakoztunk, amíg sorra kerültünk, de amikor végre bemászhattunk és ugrálhattunk nagyon jól éreztük magunkat, jókat kacagtunk közben.
Olyan gyorsan elrepült ez a hét, de a vége még tartogatott egy kis meglepetést. Finom tortával és kirándulással zártuk a hetet. Jövőre kicsik, már ti is tudni fogjátok, milyen jó mulatság az ovis gyerekhét.
